Így lett vége a Közgép aranykorának az építőipari közbeszerzések piacán

Bár a 2015-ös év a többi nagy vállalkozásnak sem volt kimondottan sikeres, a korábban veszteni nem tudó Közgép szinte eltűnt a közbeszerzések nyertesei közül. Most induló cikksorozatunkban az építőipari közbeszerzések piacát vizsgáljuk, elsőként azt, hogyan változott hat nagy szereplő pozíciója.

84%

Év végéig még

16 613 194 forint

hiányzik a

költségvetésünkből.

Támogasd az Átlátszó

tényfeltáró munkáját!

atlatszo.hu/tamogatom

13 százalékkal csökkent az építőipari termelés 2016 januárjára az előző hónaphoz képest, az egy évvel korábbi eredményhez képest pedig még nagyobb, 20 százalékos a visszaesés – írta a Portfolio márciusi cikkében. A lap szerint az uniós források eltűnése indokolta a visszaesést, a 2007 – 2013-as ciklusban kiosztható pénzeket ugyanis tavaly év végéig lehetett kifizetni.

A Portfolio cikkében szereplő ábra szerint 2013 és 2014 között pörgött az építőipar, a 2010-es évhez képest átlagosan 20-30 százalékkal többet termelt a szektor, 2016-ra aztán főleg az út- és vasútépítő, valamint a közműépítéssel foglalkozó vállalkozások termelése csökkent. Ezek tipikusan azok a projektek, amelyeket uniós forrásból finanszíroznak, a kivitelezők köre pedig meglehetősen szűk.

2013-ban cikksorozatban vizsgáltuk, hogy az építőiparban leginkább foglalkoztatottnak tűnő cégek hogyan szerepeltek a közbeszerzéseken az év első felében. Akkor a Swietelsky volt a nyertes 32 milliárd forinttal, de rögtön a nyomában ott volt a Közgép 30 milliárddal, valamint az egy cégcsoporthoz tartozó Strabag – Magyar Aszfalt duó a maga 28 milliárdjával.

Arra voltunk kíváncsiak, hogyan változtak azóta a pozíciók az élbolyban, ezért megnéztük, mi történt 2013 óta az építőipari közbeszerzések élbolyában.

A módszertanon a 2013-as cikksorozatunkhoz képest kicsit változtattunk. Egyrészt a Magyar Aszfalt már Strabag Általános Építő néven fut, ezért a Strabag adataiba ez utóbbi, valamint a Strabag MML nyeréseit számítottuk be.

Továbbá a konzorciumi nyerések esetén – ha a konkrét arányokról nem volt adat – a szerződés összegét egyszerűen elosztottuk a konzorciumi tagok számával. Ezekben az esetekben lehetnek eltérések az általunk számolt és a ténylegesen kifizetett összegek között, az arányokat ez azonban feltehetőleg nem torzítja jelentősen.

Fontos megjegyezni, hogy most sem minden építőipari céget vizsgáltunk meg.

Három év közbeszerzéseit megvizsgálva egyértelműen kirajzolódott, hogy a 2013-as év volt a Kánaán a felmérésbe beválogatott hat cég számára. A csúcson a Strabag állt, összesen 157 milliárd forintnyi közbeszerzési nyeréssel. A Simicska Lajos nevével fémjelzett Közgép 144,4 milliárd forint értékben nyert el tendereket, ez azt jelenti, hogy a Strabag-cégek és a Közgép naponta 400 millió forinthoz jutottak közbeszerzési pályázatokon keresztül.

Korábbi cikkeink a Közgépről

Keleti nyitás: Papíron egyelőre csak a Közgép profitált az azeri baltás gyilkos elengedéséből

Megválaszolatlan kérdések a Közgépnek eladott Vida-villa körül

Mélygarázst építhet a Közgép a műemlék Duna-bástya helyére Győrben

MagyarLeaks: Simicska Lajos a Közgép tényleges tulajdonosa

34 milliárd forintos óriáshitel a Közgépnek a Magyar Fejlesztési Banktól

Virágzó hulladékbiznisz: Vörösbárók a forgóajtóban, a Közgép Kolontáron

A második helyen a Duna Aszfalt szerepelt, szintén figyelemre méltó eredménnyel, 118 milliárd forinttal úgy, hogy akkor még Szíjj László cége inkább csak diszkréten, a háttérben bújt meg. 2015-re Szíjj a Forbes listája alapján a 12. leggazdagabb magyarrá vált.

A magyar piacon már régóta jelen lévő Swietelsky csak utánuk következett a sorrendben 90,7 milliárd forinttal, őt követte az EuroAszfalt (63,7 mrd). A listán szerepel még a SADE is (29,8 mrd forint), amely a csatornaépítésben számít ismert szereplőnek, a többi cég főbb profilja viszont az út- és vasútépítés.

2014-re nagyot zuhant a közbeszerzési piac, az abszolút értékeket tekintve a Közgép szenvedte meg a leginkább, az arányokat illetően viszont az EuroAszfalt, ez utóbbi 2014-ben csak a 9 százalékát kapta meg a 2013-as összegnek. A Duna Aszfalt és a Strabag nyerései is a felére csökkentek, de rontott a Swietelsky és a SADE is.

Ezt a cikket a Korrupciókutató Központ Budapest lektorálta

A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) egy non-profit formában működő független kutatóműhely, amely 2013 novembere óta végez kutatásokat a jó kormányzás, a joguralom, és a korrupció témájában magyar és nemzetközi adatok alapján. A CRCB célja, hogy feltárja a a jogalkotási hibák illetve a gyenge minőségű kormányzás és a korrupció okait, jellemzőit, mértékét és gazdasági és társadalmi következményeit, eredményei pedig bárki számára elérhetőek a www.crcb.eu honlapon.

A Korrupciókutató Központ Budapest legújabb elemzése a 2009 és 2015 közötti magyarországi közbeszerzéseket vizsgálja elsősorban a versenyerősség és a korrupciós kockázatok szempontjából. A tanulmány itt érhető el.

A következő évben még látványosabb volt a visszaesés, a Közgép gyakorlatilag eltűnt a mezőnyben – mint emlékezetes, 2015. február 6-án volt a híres G-nap, amikor a miniszterelnökkel addig jó viszonyt ápoló Simicska Lajos kikelt Orbán Viktor és a Fidesz ellen. Simicska Lajos, az addig kormánypárti média ura hirtelen ellenzéki sorba került, egy pályázati szabálytalanság miatt pedig a Közgépet három évre kizárták az összes közbeszerzésből.

Ennek meg is lett a következménye: 2015-ben a Közgép mindössze 1,3 milliárd forint értékben nyert közbeszerzésen, ezzel bőven az EuroAszfalt (10,6 mrd Ft) mögött van. A Swietelskynek sikerült az élre állnia 34,3 milliárd forinttal, őt követi a Duna Aszfalt (30,6 mrd Ft), a Strabag (22,6 mrd Ft), majd a SADE 17,4 (mrd Ft).

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi 1000 forinttal!

Adj 1%-ot az Átlátszónak, hogy megtudd, mire megy el az adód 99%-a!

Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.